Bejelentkezés

Név:
Jelszó:

Regisztráció

Egyéb

Erdélyi kopó | Magyar fajták / E, É / FCI 6 | Kutyafajták

Erdélyi kopó

Származási hely:Magyarország
Eredeti feladata:A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad – régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz –, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad – róka, nyúl –, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg.
Eredeti neve:Erdélyi kopó
Angol neve:Transylvanian Hound
Eredete:Ősi magyar kutyafajta, melyet a speciális éghajlati, terep- és vadászati viszonyok nemesítettek ki. Virágkorát a középkorban élte, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlődésével használata visszaszorult a Kárpát-hegység nehezen bejárható erdőségei közé. A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában.

Megjelenése

Erdélyi kopó

Teste: Az erdélyi kopó testfelépítése négyszögletes; a marmagasság és testhossz aránya 10:11 (enyhén téglalap alakú), a hátvonala vízszintes. Az alacsonyan tűzött, csánkig érő farkát nyugalomban leeresztve tartja. A farok alakja rendszerint sarlós, de sohasem lehet kunkorodó. A has enyhén felhúzott. Lábai egyenesek és függőlegesek, az ízületek mérsékelten jól kirajzolódók. Mancsa a macskáéhoz hasonló. Közepesen hosszú, izmos nyaka van.

Feje: A koponya enyhén boltozatos, a stop viszonylag lapos. Az orrnyereg egyenes. Az ajkak feszesek és szorosan záródók. A viszonylag rövid fülek magasan tűzöttek, háromszög alakúak és lelógók. Közepes nagyságú szemei ovális alakúak. A szemhéjak feszesek. Az erdélyi kopó harapása ollószerű.

Marmagassága: A fajtának két változata van: egy rövid lábú és egy hosszú lábú. A hosszú lábú erdélyi kopó marmagassága 55-65 cm, a rövid lábúaké 45-50 cm. A testfelépítést és a jelleget általában fontosabbnak tartják, mint az eb pontos magasságát.

Marmagasság minimum: 45

Marmagasság maximum: 65

Testtömege: Hosszú lábú erdélyi kopó esetében 30-35 kg

Szőrzete: Rövid és fényes. A hosszú lábú változat szőre valamivel durvább tapintású.

Színei: A hosszú lábú erdélyi kopó alapszíne fekete, s azon cserbarna és olykor kisebb fehér rajzolat látható. A fehér rajzolat a test felületének legfeljebb az egyharmadát boríthatja be. A rövid lábú erdélyi kopó szőrzete vörösesbarna, fehér rajzolattal.

Alomszáma: 4-8 kölyök

Várható élettartama: 10-14 év

Vérmérséklete

Jelleme: Egyéniség. Független, vállalkozó szellemű, értelmes és barátságos kutya. Igazi vadász, remek orral és óriási kitartással. A szabadban aktív és mozgékony, a lakásban viszont rendszerint nyugodt és igen kedves. Szellemi érettségét általában 2-3 éves kora körül éri el. Az időjárás viszontagságait jól tűri, és ridegen is tartható, feltéve, hogy ott elegendő kapcsolata van az emberekkel, és sok mozgási lehetőséget biztosítanak a számára.

Társas viselkedése: Az erdélyi kopó társaságkedvelő kutya, amely remekül érzi magát más ebek között. Ugyanakkor nem ajánlható nyugodt szívvel macskák, nyulak és más állatok mellé, bár a korán megkezdett szocializáció itt is igen sokat számíthat. Ez a ritka magyar fajta jól kijön a gyerekekkel, az idegenekkel szemben viszont tartózkodó és gyanakvó, de nem agresszív. Csak a legvégső esetben harap, például akkor, ha a család egyik tagja veszélybe kerül.

Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye: E kutya szőrzetápolási igénye nagyon csekély. Elég hetente egyszer átkefélni egy erős sörtekefével. A vedlési időszakban gumis kopókesztyűvel dörzsölhetők ki a szőrzetéből az elhalt és kilazult szőrszálak. A karmait röviden kell tartani, erre a legjobb módszer a rendszeres mozgatás.

Tanítása: Mivelhogy nemzedékek óta erre a feladatra tenyésztik, a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat igen hamar elsajátítja. Egyéb parancsokra is megtanítható, ám ehhez türelem és kitartás szükséges. Az erdélyi kopó elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle – csak éppen sokszor nem ért egyet azzal. Nem szabad túl sokat várni tőle A nevelése során mindig következetesnek és egyértelműnek kell lenni. A kemény nevelés módszerek nem ajánlhatók. Legjobb eredmények az úgynevezett „egygazdás” kutya-gazda kapcsolatban érhetők el.

Mozgásigénye: Az erdélyi kopónak igen nagy a mozgásigénye, a napi három rövid séta nem elég a számára. Mindennap legalább egy órát kell rászánni e kutya sétáltatására, futtatását; vagy úsztatására. Nem szabad elfelejteni hogy a vadak üldözésére való késztetése erősebb lehet a gazdájához való kötődésénél. Éppen ezért vagy csak valóban biztonságos helyen szabad elengedni a pórázról, vagy már ismernie kell a feltétel nélküli behívást. A kertet, ahol ideje nagy részében tartózkodik, biztonságosan be kell keríteni.

Alkalmazásai: Az erdélyi kopó nagyobb létszámban Magyarországon és Romániában fordul elő. Romániában szinte kizárólag vadászatra használják. Magyarországon használható vaddisznóhajtásokban a vad felkutatására és a sűrű részekből történő kihajtásra, valamint a sebzett vad utánkeresésében. A sebzett vad utánkeresése nem korlátozódik csupán vaddisznóra, ezért vegyes vadas területen nagyszerűen lehet vele őzet és/vagy vaddisznót utánkerestetni (és ekkor a véreb marad a klasszikus feladatánál, a szarvas-utánkeresésnél). Manapság főként nyomkeresési feladatok erősítése lehet a cél, hisz így egész évben használható vadászatokban. Az utóbbi idők divatja az erdélyi kopót is utolérte és sokan már csak családi kutyaként tartják, de ez csak az aktív életmódú családoknak ajánlható, kik ki tudják elégíteni a kopó nagy mozgásigényét.

Képek

FCI standard

FCI száma:241
FCI besorolása:VI.Kopók és rokon fajták
1.Kopók
1.1.Közepes méretű kopók
Munkavizsgára kötelezett.
FCI standard:241-2006-en.pdf ( 375,76 kByte)

Magyar tenyésztők

Hivatkozások

Forrás

  • Kutya-tár – www.kutya-tar.hu2024. 12. 21.
  • 241. számú FCI fajtastandard (2000)
  • Esther Verhoef: Nagy kutyaenciklopédia (Glória Kiadó, 2002)
  • Szinák János, Veress István: A világ kutyái (Axon Kfg., 1989)
  • Ellenőrizte és javította: Kerekes Gábor

© Kutya-tár 2008-2024 | Médiaajánlat | Impresszum | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat